A csontok az alapjaink: csontritkulás kezelése és megelőzése

26.10.2023

A csontok az alapjaink: csontritkulás kezelése és megelőzése

Képzeld el egy pillanatra a nagymamádat, aki kalandos történetekkel szórakoztatott téged, vagy arról, hogy fénykorában hegyet mászott. Későbbi éveiben azonban egy előre nem látott, gyakran láthatatlan ellenség - a csontritkulás - támad. Egy egyszerű botlás súlyos csípőtöréshez vezet, ami örökre megváltoztatja az életét. Az életben a csontjaink jelentik azt a szilárd támasztékot, amelyen minden más nyugszik. Ők hordozzák létünk súlyát, szó szerint és átvitt értelemben is. De nem akarunk olyan házban élni, amely gyenge alapokra épült, vagy olyan hídban, amely az összeomlás szélén tántorog. A csontritkulás, egy látszólag csendes és szerény betegség, azzal fenyeget, hogy testünk többi részének omladozó alapja lesz. Ebben a blogcikkben a csontok egészségének természetéről, a kockázati tényezőkről, amelyek megalapozzák e rejtett betegség kialakulását, valamint a megelőzés és a kezelés lépéseiről lesz szó.

A csontritkulás kezelése az egészséges életmód, a diéta és az orvosi beavatkozások kombinációjából áll. Fontos a kalcium- és D-vitamin-bevitel növelése, amelyek kulcsfontosságúak a csontok egészségéhez. A rendszeres testmozgás, például a séta, az úszás vagy a súlyzós edzés segít fenntartani a csontok szilárdságát. Egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség van a csontvesztés lassítása érdekében. A szakorvosi ellátás és a megelőzés alapvető fontosságú a betegség kezelésében.

A legfontosabb dolgok a csontritkulásról

A csontritkulás olyan betegség, amely gyengíti a csontokat. A csontok vékonyabbak és kevésbé tömörek, mint kellene. A csontritkulásban szenvedő embereknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki csonttörések (csonttörések). Az Ön csontjai általában elég sűrűek és erősek ahhoz, hogy megtartsák az Ön súlyát és elnyeljék a legtöbb ütést. Ahogy öregszik, csontjai természetes módon veszítenek sűrűségükből és regenerálódási képességükből. Ha csontritkulásban szenved, csontjai sokkal törékenyebbek, mint kellene, és sokkal gyengébbek.

A legtöbb ember nem tudja, hogy csontritkulásban szenved, amíg csonttörést nem szenved. A csontritkulás növelheti bármelyik csont törésének valószínűségét, de a leggyakrabban érintett csontok közé tartozik a tiéd:

csípő (csípőtáji törések).
csukló.
gerinc (csigolyatörések).

Törések azonban más csontokban, például a vállban vagy a medencében is előfordulhatnak. Néha egy köhögés vagy egy egyszerű tüsszentés is okozhat bordatörést. Minél korábban diagnosztizálja orvosa a csontritkulást, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy csonttörést szenved. Kérje egészségügyi szolgáltatójától a csontsűrűség vizsgálatát, különösen, ha Ön 65 év feletti, ha 50 éves kora után volt már csonttörése, vagy ha biológiai családjában valaki csontritkulásban szenved.

Kezdődő csontritkulás?

A csontritkulás előtti stádiumot csontopéniának nevezzük. Ilyenkor a csontsűrűségvizsgálat azt mutatja, hogy az Ön csontsűrűsége alacsonyabb az Ön korának átlagánál, de nem elég alacsony ahhoz, hogy csontritkulásnak minősüljön. A csontritkulás nem mindig vezet csontritkuláshoz. Ez számos tényezőtől függ.

Ha Ön csontritkulásban szenved, vannak lépések, amelyeket megtehet az egészséges csontok megőrzése és a csontritkulás kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében. Kezelőorvosa a csontritkulásban szenvedőknek adott csonterősítő kezelések egyikét is felírhatja, attól függően, hogy mennyire gyengék a csontjai, és mekkora a csonttörés kockázata.

A bal oldalon látható egy példa arra, hogy milyenek az egészséges csontok. A jobb oldalon egy olyan állapotot láthat, amikor a csontritkulás már komolyabb stádiumban van, és azt, hogy hogyan rombolja folyamatosan az adott csontot.

csontritkulás

A csontritkulás megelőzése

Ha Önt fenyegeti a csontritkulás kialakulásának kockázata, lépéseket kell tennie az egészséges csontok megőrzése érdekében. Ezek közé tartozhat:

rendszeres testmozgás a csontok minél erősebbé tétele érdekében
egészséges táplálkozás - beleértve a kalciumban és D-vitaminban gazdag élelmiszereket is
napi 10 mikrogramm D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő szedése
életmódváltás - például a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése.

A csontritkulás okai

A csontvesztés az öregedés normális velejárója, de vannak, akik a normálisnál sokkal gyorsabban veszítenek csontot. Ez csontritkuláshoz és a csonttörések fokozott kockázatához vezethet. A nők a menopauza utáni első években gyorsabban veszítenek csonttömeget. A nőknél nagyobb a csontritkulás kockázata, mint a férfiaknál, különösen akkor, ha a menopauza korán (45 éves kor előtt) kezdődött, vagy ha eltávolították a petefészküket. A csontritkulás azonban a férfiakat, a fiatalabb nőket és a gyermekeket is érintheti. Számos más tényező is növelheti a csontritkulás kockázatát, többek között:

nagy dózisú szteroidok szedése több mint 3 hónapon keresztül
egyéb betegségek - például gyulladásos betegségek, hormonális betegségek vagy felszívódási zavarok - esetén.
a családban előfordult csontritkulás - különösen csípőtörés az egyik szülőnél
bizonyos gyógyszerek hosszú távú használata, amelyek befolyásolhatják a csontok erejét vagy a hormonszintet, mint például az antiösztrogén tabletták, amelyeket sok nő szed mellrák után.
étkezési zavar, mint például anorexia vagy bulimia
élethosszig tartó kalciumhiány
alacsony testtömegindex (BMI)
kevés testmozgás és a testmozgás elhanyagolása
túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás

A csontritkulás kezelése - első lépés - diagnózis

A kezelési ajánlások gyakran a következő 10 évben bekövetkező csonttörés kockázatának becslésén alapulnak, például csontsűrűségvizsgálat alapján. Ha az Ön kockázata nem magas, a kezelés nem feltétlenül tartalmaz gyógyszeres kezelést, hanem a csontvesztés és az esések kockázati tényezőinek módosítására összpontosíthat.

Csontsűrűség vizsgálat

Orvosa beutalhatja Önt erre a vizsgálatra, hogy megmérje csontjai szilárdságát. Röntgensugarak segítségével megmérik a csontjaiban lévő kalcium és más ásványi anyagok mennyiségét. A csontsűrűségvizsgálat alacsony szintű röntgensugarakkal méri csontjainak sűrűségét és ásványi anyag tartalmát. Ez hasonlít egy tipikus röntgenfelvételhez. Ez egy ambuláns eljárás, ami azt jelenti, hogy nem kell kórházban maradnia. A vizsgálat befejezése után azonnal hazamehet. A vizsgálat során nem használnak tűket vagy injekciókat. Rövid, fájdalommentes eljárás, amely a vizsgált testrésztől függően 10-20 percig tart. Az Ön csontsűrűségét egy egészséges fiatal felnőttéhez lehet hasonlítani. A különbséget standard eltérésként (SD) számítják ki, és T-pontszámnak nevezik. A szórás az átlag vagy a várható érték alapján számított szórást méri. A T-pontszámok lehetnek:

-1 SD felett normális
-1 és -2,5 SD közötti érték csontvesztést jelez, és csontritkulásnak minősül.
-2,5 alatti érték csontvesztést mutat, és csontritkulásnak minősül.

A csontritkulás kezelése a csonttörések kezelésén és megelőzésén, valamint csonterősítő gyógyszerek alkalmazásán alapul. A döntés arról, hogy Önnek szüksége van-e kezelésre, attól függ, hogy a jövőben mekkora a csonttörés kockázata. Ez számos tényezőn alapul, például az Ön életkorán, nemén és a csontsűrűségvizsgálat eredményein. Ha valóban szüksége van kezelésre, orvosa javaslatot tud tenni a legbiztonságosabb és leghatékonyabb kezelési tervre.

A csontritkulás kezelése - második lépés - gyógyszeres kezelés és életmódváltás

Orvosa olyan kezelések kombinációját fogja javasolni, amelyek lassítják a csontvesztést és erősítik a meglévő csontszövetet. A csontritkulás kezelésének legfontosabb része a csonttörések megelőzése. A csontritkulás leggyakoribb kezelései közé tartoznak:

Testmozgás: A rendszeres testmozgás erősíti a csontokat és a hozzájuk kapcsolódó szöveteket, például az izmokat, inakat és szalagokat. Orvosa javasolhat önsúlyos gyakorlatokat az izmok erősítésére és az egyensúly edzésére. Az olyan gyakorlatok, amelyek során a teste a gravitációval szemben dolgozik, mint például a séta, a jóga vagy a pilates, javíthatják az erejét és az egyensúlyát anélkül, hogy túlságosan megterhelnék a csontjait. Lehet, hogy egy gyógytornásszal kell együtt dolgoznia, hogy megtalálja az Önnek megfelelő gyakorlatokat és mozgásokat.
Vitamin- és ásványianyag-kiegészítők: szükség lehet vény nélkül kapható vagy felírt kalcium- vagy D-vitamin-kiegészítőkre. A kezelőorvosa meg fogja mondani, hogy milyen típusúakra van szüksége, milyen gyakran kell szednie őket, és milyen adagokra van szüksége.
A csontritkulás új kezelése: Kezelőorvosa megmondja Önnek, hogy mely vényköteles gyógyszerek lesznek a legjobbak az Ön és szervezete számára. A szolgáltatók által a csontritkulás kezelésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartozik a hormonterápia, például az ösztrogénpótlás vagy a tesztoszteron, valamint a biszfoszfonátok. A súlyos csontritkulásban szenvedőknek vagy a csonttörések magas kockázatával küzdő embereknek olyan gyógyszerekre lehet szükségük, mint a parathormon (PTH) analógok, a denoszumab és a romoszozumab. Ezeket a gyógyszereket általában injekció formájában adják.

Az utóbbi csontritkulás elleni gyógyszerek hatékony kezelési lehetőségek, de kiterjedt mellékhatásokkal járhatnak. Többnyire olyan embereknek írják fel őket, akiknek a kevésbé invazív kezelések nem segítenek.

Segíts magadon étrend-kiegészítőkkel

Az étrend-kiegészítők fontos szerepet játszhatnak a csontritkulás kezelésében, mivel olyan alapvető tápanyagokat biztosítanak, amelyek támogatják a csontok egészségét. Bár a tápanyagokat elsősorban kiegyensúlyozott étrenddel kell bevinni, az étrend-kiegészítők hasznosak lehetnek a csontritkulás kockázatának kitett vagy a betegséggel diagnosztizált emberek számára. Íme néhány kulcsfontosságú étrend-kiegészítő, amelyet gyakran ajánlanak a csontritkulásban szenvedőknek:

Kalcium: Hiánya a csontok meggyengüléséhez vezethet. A felnőtteknek naponta körülbelül 1000-1200 milligramm kalciumot ajánlott bevinni, elsősorban étrendi forrásokból, például tejtermékekből, leveles zöldségekből és dúsított élelmiszerekből. Sokaknak azonban kalcium-kiegészítőkre lehet szükségük a napi szükséglet fedezéséhez, különösen, ha étrendi korlátozásokkal vagy felszívódási problémákkal küzdenek.
D-vitamin: A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához a belekben. Segít továbbá szabályozni a vér kalcium- és foszforszintjét, ami fontos a csontok mineralizációja szempontjából. A D-vitamin ajánlott napi adagja az életkortól és más tényezőktől függően változik, de gyakran azt javasolják, hogy a felnőttek napi 600-800 NE (nemzetközi egység) bevitelére törekedjenek. Az orvos magasabb adagot is javasolhat a hiányban szenvedőknek.
Magnézium: A magnézium hozzájárul a csontok egészségéhez azáltal, hogy hozzájárul a csontok ásványi sűrűségéhez. Részt vesz a csontképződésben és a csontanyagcserében. Az ajánlott napi magnéziumbevitel koronként és nemenként változik, de az olyan élelmiszerforrások, mint a diófélék, magvak és zöld levelek segíthetnek a magnéziumszükséglet kielégítésében. Ha az étrendje hiányos, orvosa javasolhat magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőt.
MSM: Az MSM a természetes kén forrása, amely számos testi folyamatban játszik szerepet. Az MSM, vagy metilszulfonil-metán egy olyan, a természetben előforduló vegyület, amely olyan élelmiszerekben található, mint a friss zöldségek, húsok és tejtermékek. A legtöbbször azonban nem fogyasztunk belőle eleget az élelmiszerekből, ezért étrend-kiegészítők formájában történő szedése is ajánlott. Elősegíti az ízületek és az ízületi porcok regenerálódását és táplálását, valamint gombaölő és antibakteriális hatású.
Kollagén: A kollagén a csontok fontos összetevője, és szerepet játszik a csontok szerkezetének és szilárdságának fenntartásában. A csontok gyengülésével jellemezhető csontritkulás esetén a kollagén pótlása segíthet az egészséges csonttömeg fenntartásában. A csontokon kívül a kollagén az ízületek és a porcok egészségéhez is hozzájárul. A kollagén-kiegészítők hozzájárulnak az ízületek egészségének megőrzéséhez és a csontritkulással járó fájdalom enyhítéséhez. Válassza ki a legjobb kollagént cikkünk segítségével.