Stressz okozta betegségek: hogyan hat a stressz az egészségünkre és mit tehetünk ellene
Mi a stressz?
Stressz esetén a szervezetünk "harcolj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol. A testnek ezt a természetes reakcióját olyan helyzetekben tapasztaljuk, amikor fenyegetve és veszélyben érezzük magunkat.
A stressz során különböző hormonok szabadulnak fel - a legfontosabbak a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin.
Hogyan jelentkezik a stressz?
A stressz megnyilvánulásai mindannyiunk számára másképp nézhetnek ki. A brit NHS (National Health Service) összeállította a stressz leggyakoribb tüneteit:
- ingerlékenység,
- Düh,
- félelem, szorongás, sivárság érzése,
- gyakori reflexió a különböző helyzetekre,
- a torlódás érzése,
- hányinger, emésztési zavarok,
- fejfájás,
- kiütés,
- szédülés,
- étvágyváltozás,
- a napi rutin megváltozása (abbahagyjuk a testmozgást, az öngondoskodást...),
- túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás vagy más szerek használata,
- álmatlanság.
Milyen típusú stresszt ismerünk és miért érezzük?
A stressz időtartama szerint 3 típusba sorolható:
1. Akut stressz
Az akut stressz a stressz leggyakoribb típusa, amelyet sokan hetente többször is megtapasztalnak. Hirtelen jelentkezik, és általában rövid ideig tart. Az akut stressz általában néhány perc vagy óra múlva megszűnik.
Például a következő helyzetekben érinthet minket:
- egy vitát egy szerettével,
- késedelem, időnyomás,
- dugó,
- egy fontos vizsga az iskolában,
- nagy tömegek vagy túlzott zaj,
- prezentáció a munkahelyen,
- interjú egy felügyelővel,
- váratlan rossz hír.
2. Epizodikus akut stressz
Az epizodikus stressz olyan akut stressz, amely rendszeresen ismétlődik. A gyakorlatban ezek a helyzetek a következők lehetnek:
- ismételt munkahelyi túlterhelés (irreális határidők, nagy munkaterhelés...),
- perfekcionizmus (és az ezzel járó túlzott elvárások önmagunkkal szemben),
- visszatérő nézeteltérések a családban,
- mentálisan megterhelő szakmák (mentősök, tűzoltók, menedzserek...),
- munkahelyi/iskolai zaklatás,
- Halogatás.
3. Krónikus stressz
A krónikus stressz hosszú távú, és valóban károsíthatja az egészségünket. Hónapokig, néha évekig is eltarthat. Találkozhatunk vele például olyan helyzetekben, amelyek zsákutcába vezetnek és tartósan gyötörnek minket:
- egy stresszes munka, amit nem tudunk otthagyni,
- túlzott munkaterhelés az iskolában,
- hosszú távú pénzügyi nehézségek,
- krónikus betegség,
- Hosszú távú személyes problémák (betegség vagy családi konfliktusok, párkapcsolat...),
- magány,
- mérgező környezet (munkahelyen, otthon...),
- beteg családtag ápolása,
- alacsony önbecsülés,
- jelentős életváltozások (válás, egy szerettünk halála, gyermekszülés és gyermeknevelés...).
Hogyan kezeljük a stresszt és hogyan előzzük meg a stresszel összefüggő betegségeket?
Minden "stresszes" ember tudja, hogy a stressz mennyire meg tudja zavarni a mindennapi életünket. Idegesnek, nyomás alatt érezzük magunkat, gyakran szeretteinken vezetjük le negatív érzelmeinket. De a mentális oldal nem minden - a stressz a fizikai egészségünket is megzavarhatja.
Az állandó stresszben való élet nemcsak kimerítő, de nagyon negatív hatással lehet az egészségünkre is. A jó hír az, hogy számos olyan technika létezik, amely segíthet a stressz kezelésében, nemcsak akut (pl. amikor vizsga előtt stresszelünk), hanem hosszú távon is.
Ideális esetben korlátozni kellene a stresszorokat az életünkben. Ez azonban általában nem 100%-ban lehetséges - például amikor olyan helyzetben vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy otthagyjunk egy stresszes munkahelyet.
Ennek ellenére van néhány olyan változtatás, amelyet a napi rutinunkban elvégezhetünk, és amelyek nagy hatással lehetnek a pszichológiai jólétünkre:
- Kövesse az egészséges életmódot. Az elegendő pihenés, a zöldségek és gyümölcsök beiktatása az étrendbe, valamint az egészséges testmozgás alapvető fontosságú.
- Korlátozza az alkoholfogyasztást és a dohányzást, amelyek súlyosbíthatják a stresszt.
- Tartsa a kapcsolatot szeretteivel. A jó társaságban eltöltött idő feldobja a hangulatát, és segít más gondolatokra terelni.
- Adjon magának egy digitális detoxikálást. Cserélje le a telefonját egy könyvre, az esti tévénézést pedig társasjátékokra a családdal. Meglátja, hogy élvezni fogja az "offline" töltött időt. :-)
- Szánjon időt magára. A mai rohanó világban gyakran megfeledkezünk önmagunkról, ami nem jó. Élvezzen egy kellemes estét a kedvenc komédiájával, vagy kényeztesse magát egy pihentető fürdővel.
- Tanuljon relaxációs technikákat, például légzőgyakorlatokat, mindfulness-t vagy jógát, amelyek nemcsak akut, hanem hosszú távon is segíthetnek.
- Fogadjon minőségi kiegészítőkre vagy gyógynövényekre. A citromfű, a B-vitamin vagy a magnézium segíthet a stressz tüneteinek leküzdésében.
Tanulmányok szerint a felnőttek akár 43 százalékát is érintik a stressz káros egészségügyi hatásai. Még riasztóbb az az információ, hogy az orvoslátogatások 75-90 százaléka a stresszel összefüggő betegségekkel, például fejfájással, magas vérnyomással, szívproblémákkal, cukorbetegséggel, bőrproblémákkal, asztmával, ízületi gyulladással, depresszióval és szorongással kapcsolatos. Ezeket a stressz leggyakoribb következményeinek tartják.
Összefoglalva
A stressz sajnos legtöbbünk hűséges társává vált a mai rohanó időkben. Az időnkénti stressz bizonyos mértékig normális, de ha meghaladja az elviselhető határt, és úgy érzi, hogy jelentősen megviseli a mentális vagy fizikai egészségét, ne habozzon szakmai segítséget kérni.
Források:
https://www.nhs.uk/every-mind-matters/mental-health-issues/stress/#signs
https://dictionary.apa.org/eustress
https://dictionary.apa.org/distress
